füstölt partizánsajt

Idegensajtolva


Tejeskávé, porcukorral

2020. május 11. - Győry Domonkos

Tizenéves voltam, vagy talán annyi se, az ágyból figyeltem, ahogy hátrafésült, ezüstös haján lecsurgott a fény, miközben selyem bokszeralsóban, atlétatrikóban, szőrösen és némán kanalazta a kefirjét. Az étkezőfülkében volt az ágyam és az asztalom, a szomszédos konyhával csupán ajtónyílás kötötte…

Tovább

Apám szemével

Rettenetesen zavartak a csonkolt emberek, jelenlétükben úgy tettem, mintha nem látnám a kéz, a láb, esetleg az ujjak hiányát, de ha ilyen emberrel beszéltem, a tekintetem előbb-utóbb oda tévedt arra a bizonyos fogyatékosságra, a tapintatot legyőzte a kíváncsiság, és máris láttam, hogy a másik…

Tovább

A maci gyomrában

Mézet vittem a medvének, vidáman lóbáltam a vödrömet. Ő is örült, már messziről integetett, feje búbján komikusan kunkorodott a szőr, az egyik füle murisan lekonyult, amitől egészen kajlának látszott, háromszáz kilója ellenére. Mesélte, mostanában egyfolytában ég a gyomra, talán attól a spanyol…

Tovább

Szaszi néni, a rettegett

  A nyomozást Szaszi néni, a ruhatáros vezette, olyan öntudatos komisszárként szegődve a bűnös nyomába, hogy láttára a „kékfényes” Szabó László is elégedetten tolta volna feljebb a szemüvegét. Mivel a gyanú árnyéka részben rám vetült, rettegésemben félelmetes vécékefét vizionáltam a markába,…

Tovább

Apám kólát ivott

Valamikor az ötvenes években, talán a forradalom után, talán előtte, apámat kiküldték Egyiptomba, mivel nem szuperáltak a gyár által szállított vagonok. Korábban már járt ott több, népes delegáció, és mivel azok eredménytelenül tértek haza, a vezetőség végső kétségbeesésében kiküldött egy…

Tovább

Trollban és szurokban

Némi önsajnálattal fűszerezve ítélkezel az ítélkezőkön, gyűlölve a gyűlölőket, kivéve, amikor három percre valamiféle spirituális vagy filozófiai hatásra toleráns leszel, persze elmúlik, a stabilitáshoz túlontúl vastagon jön az információ, mindezzel persze a stressz meghatározható szélességű…

Tovább

A nyelesgránátok betakarítása

Jól kell kalkulálnunk, amikor elhajítjuk a repülő halált. Nagy lendület, feszülő izom, pengeéles érzék, tudni, melyik pillanatban eresszük ki markunkból a gránát nyelét. Nagy ívben száll, remélhetőleg oda, ahová szántuk, közben lekushadunk, el ne sodorjon a robbanás szele. Mindez szép és letisztult,…

Tovább

Egy különös könyvtárosnéni levadászása

Nemrégiben olvastam, hogy valami barom (mi másnak nevezném az ilyet?) panaszt tett a mentősökre, amiért életmentés közben zajongtak, villanyt gyújtottak, és ezzel őt zavarták. Rohadj meg, hülye állat - gondoltam, ahogyan azt vélhetőleg mindenki tette, olyanok is, akik nem gépelnék be a blogjukba a…

Tovább

Fejcserés letámadás

Azt olvasom a Facebookot előntő kamuhíroldalak egyikén, vagy éppen a hírfolyamban, hogy öt nap alatt anyanyelvi szinten megtanulok angolul. Pontosabban egyes szám első személyben állítja egy ipse, aki nyilvánvalóan nem létezik. Millióan csócsálták már az efféle lehúzós vacakok mögött, alatt, mellett…

Tovább

Marha vagy

Azt harsogja a hirdetés: "Ha marha vagy, légy marha!" Üdítene az őszinteség, ha nem érezném lekezelve magam. Aztán jobban megkaparom, és rájövök, szó nincs erről, egészen egyszerűen ignorálnak. Az "ignorálás" a kulcsszó, ugyanis a hirdetés azoknak készült, akik nem ismerik ezt a kifejezést. Akik a…

Tovább