Győry Domonkos blogja

Idegensajtolva

Idegensajtolva


Annuska kenyere

2020. május 20. - Győry Domonkos

Némi könyvtári tartozásért mégsem szerettem volna beperelni a barátomat. Persze nem igazi haver volt, csak gyermekkori, piros, átlátszó, műanyag vízipisztollyal egymásra lövöldözős, de azért ez is nyomott a latban. Legalább egy telefonhívást megérdemelt. Zolika mamája és az én anyám a játszótéren…

Tovább

Tejeskávé, porcukorral

Tizenéves voltam, vagy talán annyi se, az ágyból figyeltem, ahogy hátrafésült, ezüstös haján lecsurgott a fény, miközben selyem bokszeralsóban, atlétatrikóban, szőrösen és némán kanalazta a kefirjét. Az étkezőfülkében volt az ágyam és az asztalom, a szomszédos konyhával csupán ajtónyílás kötötte…

Tovább

A koloniál

Ötvennégy négyzetméteres lakásban nőttem fel, volt benne egy nagyszoba, ez volt szüleim hálószobája és a vendégek fogadására szolgáló nappali, benne anyám büszkeségével, a koloniál szekrénysorral, aztán egy kisszoba, amelyet az ingatlanosok félszobának neveznek, ez volt a nővéremé, én pedig a konyha…

Tovább

Apám szemével

Rettenetesen zavartak a csonkolt emberek, jelenlétükben úgy tettem, mintha nem látnám a kéz, a láb, esetleg az ujjak hiányát, de ha ilyen emberrel beszéltem, a tekintetem előbb-utóbb oda tévedt arra a bizonyos fogyatékosságra, a tapintatot legyőzte a kíváncsiság, és máris láttam, hogy a másik…

Tovább

Milyen férfi húzza...

A kerítésre támaszkodva nézett, arcán döbbenet és rosszallás elegyével, úgy helyezkedett, hogy a diófa árnyéka rávetüljön, ami a délutáni harminc fokban bölcs előrelátásról tanúskodott, kapkodta a virágillatú levegőt, görcsösen markolta a feszesre húzott drótfonatot. Vélhetően kimerítette a rövid…

Tovább

Kalucsnival a mennyországba

Amikor utoljára találkoztunk, a hajának egy része a fotelon maradt. Furcsa, különös barátság volt ez, őt kirúgták, és én mentem a helyébe. Pár évvel a nyugdíjazása előtt menesztették, lényegében azért, mert alkesz volt, és nem törődött semmivel. Ahogy előtte húsz-harminc éven át se, de ekkor…

Tovább

Győrből jöttek

  Egy évvel a rendszerváltást követően nem volt könnyű állást találni, de a reggeli hányinger nagy úr, így néhány pofára esés után konok elszántsággal pályáztam meg az Intézet könyvtárosi munkakörét, dacára annak, hogy előttem tizenhét jelentkezőt, közöttük több szakmai kiválóságot is…

Tovább

Szaszi néni, a rettegett

  A nyomozást Szaszi néni, a ruhatáros vezette, olyan öntudatos komisszárként szegődve a bűnös nyomába, hogy láttára a „kékfényes” Szabó László is elégedetten tolta volna feljebb a szemüvegét. Mivel a gyanú árnyéka részben rám vetült, rettegésemben félelmetes vécékefét vizionáltam a markába,…

Tovább

A dózis

Amikor először találkoztunk megijedtem tőle, nagyobb volt azoknál a szekrényeknél, amelyeket öreganyámnál láttam gyermekkoromban, valódi, tömörfából készült nehéz ajtajuk úgy záródott a ruhaneműkre, mint valami régimódi, méltóságteljes páncélszekrény, amikor a könyökvédős hivatalnokok áhítattól,…

Tovább

Retro

Tenyeremben szorongattam a tizenöt forint ötven fillért, a pénzérmék apró, gyűrődésszerű ráncokat rajzoltak a markomba, ezek csak órákkal később, a hosszúra nyúlt fürdőzés során tűntek el, helyet adva a szétázott bőr fehérlő ráncainak. A kasszánál kiderült, hogy a nyalóka, helyesebben „A nyalóka”…

Tovább
süti beállítások módosítása